Az obstruktív alvási apnoe betegség a populáció kb. 5%-át érinti, hazánk­ban kb. 500 000 embert. Jelentőségét a következményes betegségek tár­háza adja. Szerepe van többek között a magas vérnyomás, a szívinfarktus, különféle szívritmuszavarok, az agyi érbetegségek (stroke) kialakulásában. Jellegzetes következménye lehet a fokozott nappali aluszékonyság, és szá­mos, a kognitív működések különféle aspektusait érintő hatás. A kórképpel kapcsolatosan sok új vizsgálati eredmény, információ áll rendelkezésre. A patofiziológia új szempontok szerinti átgondolása hozzájárul a betegség valódi súlyának megértéséhez a következményes kórképek kialakulásában.

A perifériás verőérbetegségek legsúlyosabb megjelenési formája a vég­tagvesztés fenyegetésével járó kritikus ischaemia állapota. A perifériás verőérbetegségről szóló hazai és nemzetközi irányelveket az elmúlt évek­ben publikálták. A jelen kézirat célja az ajánlások fontos üzeneteinek átadá­sa a krónikus kritikus végtag-ischaemia / krónikus végtagot veszélyeztető ischaemia (KVI) területén.

Az elhízás a leggyakoribb metabolikus betegség a világon. Egyes elhízott egyéneknél Pickwick-szindróma  (obesitas-hypoventilatiós szindróma, OHS) alakul ki súlyos nappali álmossággal. A betegek többsége obstruktív alvási apnoéban is szenved, ami erélyes kezelést indokol. Az OHS kezelése főként a testsúly csökkentéséből áll. 

A vénás fekélyek nyílt sebek a bőrön, többnyire a lábszáron, leginkább a belboka felett. Alapos sebgondozás, a végtag vérkeringését javító komp­ressziós eszközök viselése nélkül elkerülhetetlen a szövődmények kiala­kulása, a fekélyek kiújulása.

Új eredmények arra utalnak, hogy a prediabétesz fokozza a szív- és érrendszeri betegségek és halálozás rizikóját, és nem csak azoknál, akiknek kórelőzményében szívproblémák szerepelnek.

A szív- és érbetegségek kezelési irányelveinek többsége az ACE-gátlókat ajánlja első vonalbeli kezelésként, az ARB-ket inkább alternatívaként említik azok számára, akik nem tolerálják az ACE-gátlókat. Az itt bemutatott közle­mény összehasonlítja a két gyógyszercsoport alkalmazása melletti kimene­telt és mellékhatásokat. Áttekintve a bizonyítékokat, a szerzők megállapítják, hogy nincs érdemi hatásbeli vagy biztonságossági különbség az ACE-gátlók és az ARB-k között. Az összesített előny-kockázat elemzés alapján nem látják indokoltnak az ACE-gátlók előnyben részesítését az ARB-kkel szemben.

Journal of the American College of Cardiology, 2018. március

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

A terhesség alatti magasvérnyomással küzdő nőkben már közvetlenül a szülés utáni évben fokozott a hipertónia kialakulásának kockázata.

A növényi alapú diéták számos kardio-metabolikus előnyhöz juttatják a szervezetet: csökken a szív- és érbetegségek kialakulásának kockázata és az ezek talaján kialakuló mortalitás is.

Angol kutatók randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatok metaanalízisével igazolták, hogy az acetil-szalicilsav rendszeresen szedett kis dózisainak preventív hatása szignifikánsan meghaladja a nemkívánatos hatások kockázatát.